Elektromágneses terek kockázatai

A fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendeletet, valamint egyéb joganyagokat figyelembe véve készült az alábbi összeállítás

 

Kivonat a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendeletből:  Az alábbi listából kattintással nyitható meg, tölthető le a kívánt dokumentum!

1. § (1) E rendelet hatálya a munkájuk során az elektromágneses tereknek való tényleges vagy vélhető expozícióból keletkező, a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó minimumkövetelményekre terjed ki.

(2) E rendeletet - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerinti olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet kitéve.

(3) Az e rendeletben megállapított expozíciós határértékek kizárólag a rövid távú közvetlen biofizikai hatások és az elektromágneses tereknek való expozíció közötti, tudományosan megalapozott összefüggésekre vonatkoznak.

(4) E rendeletet nem kell alkalmazni:

a) a feltételezett hosszú távú hatásokra és

b) a feszültség alatt levő vezetékek megérintéséből eredő kockázatokra.

(5) Az Mvt. 9. § (4) bekezdése szerinti szervezeteknél folytatott, (2) bekezdés szerinti szervezett munkavégzésre az e tevékenységre vonatkozó NATO egységesítési előírások szerinti rendelkezéseket és határértékeket kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. beavatkozási szintek: olyan, az e rendeletben megállapított, az expozíciós határértékek betartásának egyszerűbb ellenőrzését lehetővé tevő operatív szintek, amelyek alapján az e rendeletben szabályozott védelmi vagy megelőző intézkedéseknek van helye;

2. alsó beavatkozási szint: elektromos terek esetében az e rendeletben előírt konkrét védelmi vagy megelőző intézkedésekre, mágneses terek esetében az érzékelési határértékekre vonatkozó beavatkozási szint;

3. felső beavatkozási szint: elektromos terek esetében az e rendeletben előírt konkrét védelmi vagy megelőző intézkedésekre, mágneses terek esetében az egészségügyi határértékekre vonatkozó beavatkozási szint;

4. egészségügyi határértékek: azok a határértékek, amelyek felett a munkavállalókat egészségkárosító hatások érhetik;

5. elektromágneses terek: állandó elektromos, állandó mágneses és időben változó elektromos, mágneses és elektromágneses terek, 300 GHz frekvenciáig;

6. expozíciós határértékek: biofizikai és biológiai szempontok alapján meghatározott értékek;

7. érzékelési határértékek: azok a határértékek, amelyek felett átmeneti érzékelési zavarok és az agyi funkciókban bekövetkező kisebb változások tapasztalhatók;

8. közvetlen biofizikai hatások: az emberi szervezetben közvetlenül az elektromágneses térben való jelenlét által kiváltott hatások: termikus hatások, nem termikus hatások és végtagáramok;

9. közvetett hatások: valamely tárgynak az elektromágneses térben való jelenléte által kiváltott hatások, amelyek munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szempontból veszélyforrásként jelentkeznek, így:

a) az interferencia elektronikus orvostechnikai berendezésekkel és eszközökkel,

b) az állandó mágneses térben lévő ferromágneses tárgyak kilövődéséből vagy becsapódásából adódó sérülésveszély,

c) az elektromos robbanószerkezetek (detonátorok) kioldása,

d) a tüzek és robbanások, amelyeket a gyúlékony anyagok indukciós terek, érintési áram vagy elektromos kisülés okozta szikra miatti meggyulladása eredményez, és

e) az érintési áramok;

10. munkavállaló: az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés során a munkaköréhez köthetően elektromos, mágneses vagy elektromágneses tér expozíciójának kitett személy.

Joganyagok, minták:

  1. 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

  2. 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről

  3. A TANÁCS 1989. június 12-i 89/391/EGK IRÁNYELVE a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről

  4. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013. június 26-i 2013/35/EU IRÁNYELVE a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

  5. Az elektromágneses terek által okozott kockázatok értékelése

  6. Az elektromágneses terekkel kapcsolatban gyakran alkalmazott szabványos figyelmeztető jelzések

  7. Nyomtatható figyelmeztető táblák

  8. Nyomtatható tiltó táblák

Elektromágneses terekre vonatkozó kockázatelemző minták, tanulmányok:

  1. Irodai munkahelyen lévő elektromágneses kockázatok (számítógépek, laptopok, hálózati szerver, WIFI csomópontok, vezeték nélküli (DECT) telefonok, mobiltelefonok, hálózati elektromos vezetékek, fénymásoló, vízforraló, hűtőgép, mikrohullámú sütő, RFID beléptető rendszer )

  2. Mágneses magrezonancia (NMR) spektrométer

  3. Elektrolízis kockázatai (elektrolizáló készülékek, tirisztoros egyenirányítók, villamos gyűjtősínek, transzformátorok)

  4. Orvosi, egészségügyi, gyógyászati kockázatok (Elektrosebészeti készülékek, Transzkraniális mágneses stimuláció, Rövidhullámú diatermia)

  5. Műszaki műhely (mágneses részecskevizsgáló készülék, demagnetizáló készülék, síkköszörű, fémlemezvágó, szalagfűrész, elektromos fémfűrész, gyorsdaraboló, marógép, oszlopos fúrógép, fűtőszálas sávos hevítőgép, esztergagép, kézi fúró, csiszolókorong)

  6. Autóipar-karosszéria műhely (kézi ponthegesztők és indukciós hevítők)

  7. Hegesztési munkahely (asztali ponthegesztő, hordozható felfüggesztett ponthegesztő, varrathegesztő)

  8. Fémkohászati gyártás (indukciós kemencék, ívkemencék kis kemencét is magában foglaló szén-kén analizátor)

  9. Rádiófrekvenciás plazmaeszközök (RF-plazmaeszközök)

  10. Tetőantennák kockázatai

  11. Kézi adó-vevő készülékek

  12. Repülőtér elektromágneses sugárzás kockázatok (légtérellenőrző radar, irányítatlan sugárzású rádió-irányadó (NDB), távolságmérő berendezés)

Az anyag gyökérkönyvtárában található egy külön mappa, melyben a témát érintő nyomtatható táblák és vektoros piktogramok találhatók.

Szeretném megrendelni>>>

Ugrás a főoldalra>>>